A karizma a Szentlélek jellegzetes adománya, amelyet egy személy vagy egy csoport kap mások javára végzett munkájához.
A szalvatoriánusok célja, hogy minél jobban ismerjék és szeressék az Istent az emberek. Pater Jordannak odaajándékozott karizma legfőképpen négy evangéliumi igéből táplálkozik:
„Az az örök élet, hogy ismerjenek téged, az egyedüli igaz Istent és akit küldtél, Jézus Krisztust.” (Jn 17, 3)
„Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében, és tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek. S én veletek vagyok mindennap, a világ végéig.” (Mt 28, 19-20)
„Aztán így szólt hozzájuk: "Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.” (Mk 16, 15)
„Akkor az érteni tudók ragyogni fognak, mint a fénylő égbolt, s akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok.” (Dn 12, 3)
Mi, szalvatoriánus atyák, testvérek, nővérek és világi szalvatoriánusok, azt a hivatást és küldetést kaptuk, hogy életünk és tevékenységünk által hirdessük az Evangéliumot a karizmánknak és a benne lévő felhívásoknak megfelelő módon.
Törekszünk arra,
A szalvatoriánus lelkiség az a konkrét mód, ahogyan napról napra éljük meg karizmánkat és küldetésünket.
Íme a lelkiségünk jellemző tulajdonságai: