Kölcsönösen segítjük egymást apostoli törekvéseinkben
Bízunk az isteni gondviselésben
Másokat elvezetünk Isten igaz megismerésére
Másokat is bekapcsolunk a missziók művébe
  • 001szodi-templom
  • 002szodi-templom
  • 003szent-orban
  • 004szodi-templom
  • 005szodi-templom
  • 006szodi-templom
  • 007szodi-templom
további képek

Sződ - Történet

Vác-Székesegyházi főesperesség  +  Váci esperesi kerület  +  Sződ plébánia

A plébánia története

Neve a régi magyar “Seud” személynévre vezethető vissza, jelentése: fehéres, szőke. Árpád-kori falu Pest megyében, amely először a Gyula-Zombor nem kezében van “Sceuden” néven. Első okleveles említése 1255-ben történik. Ennek a nemzetségnek a kihaltával 1317-ben I. Károly király a Balogh nemzetségből származó Széchy családnak adományozta “Gewd” (Göd) és “Keszew” (Dunakeszi) helységekkel együtt. Ezt az adományozást 1329-ben megerősítette. Plébániája 1317-1320 között üresedésben volt. Többen az 1332. évi pápai tizedjegyzék “Xeux” plébániáját (a szolnoki főesperességben!) Sződre értelmezik ― Sándor Frigyes azonban az újabb felfogást követve, nem fogadja el a szolnoki főesperesség plébániáját Pest megyei falunak. 1415-ben Zsigmond király Szécsi Miklósnak adományozza. A pilisi pálosok 1458-ban egy dunai malmot bírtak a község határában. A hódoltság alatt 1559-ben 47 ház után adózik, de 1633-ban már csak 8 ház után fizet adót a töröknek. A megyei adólajstromban 1565-ben 8 portás hely, a püspöki tizedjegyzékben, Mossóczy püspök regestrumában Balassa birtok, 9 portás hely, és 15 forint árendát fizet. A XVII. század második felében lakossága egyre csökken, ugyanekkor a püspöki tizedjegyzékben nem deserta ugyan, de csak 6 forint árendát fizet. Lakosai a török alatt kálvinisták lettek, akiknek már 1629-ben lelkészük van. Pongrácz is kálvinista lelkészes helyként említi. 1701-ben is lakottként írják össze. A gyorsan fejlődő falut a Madách családtól 1736-ban Grassalkovich Antal veszi meg. Most is fennálló község Pest megyében.

Chobot az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzék alapján templomos helynek és plébániának tartja már az Anjouk idejében. Biztos, hogy a hódoltság előtt már volt temploma, ezt a XVII. század elején a kálvinisták elfoglalták, 1718-ban visszavették tőlük, amikor a váci nagyprépost és a káptalan egyezségre lépett Madách László földesúrral a község és a szomszédos Göd–puszta megváltása tárgyában. Ezt a visszavételt a protestánsok 1724. évi panaszában azonban nem említik. A templom fel van tüntetve a Pongrácz–féle térképen is, elég pontos helyen. Az 1734-évi összeírásban: kőtemplom, jó állapotban, csak teteje javítandó. Van egy aranyozott réz kelyhe, réz ciboriuma, három kazulája, egy albája, más felszerelésnek híjával van. Ekkor Váchartyán filiája. 1740-ben már ezt olvassuk: A szilárd anyagból Mária Magdolna tiszteletére álló templomot 1740-ben építették, díszítéssel és a szükséges berendezésekkel el van látva, tornya és boltozata földrengés pusztításai miatt felújításra szorul.

Ez a templom 1744-ben tűzvész áldozata lett, de az is lehet, hogy kicsinysége miatt lebontották (már 1743 előtt). Amennyiben a mostani templomot a régi helyén építették, talán sokszögű szentélye a régi alapfalakra épült. Arányi mindenesetre XIV-XV. századbeli gótikus épületnek mondja, amelyet a XVIII. században átalakítottak. Ezt igazolni látszik az ablakok asszimetrikus elrendezése, valamint az 1740-es leírás. A jelenlegi templomot Grassalkovich Antal építtette, alapkövét 1743-ban tették le. 1744. április 16-án szentelték fel. A templom homlokzatán három kvalitásos, XVIII. századi, fából faragott szobor volt elhelyezve, melyek jelenleg a Nemzeti Galériában vannak kiállítva. Grassalkovich úgy végrendelkezett, hogy érette és utódaiért minden szombaton mondjanak szentmisét a sződi templomban. Egy aranyozott ezüst kelyhe a XVIII. század második feléből való. Mai főoltára 1904-ből származik. A templom titulusa: Mária Magdolna. Renoválták az 1973/74. években. Műemlék jellegű.

A templom kapuja előtt ― egészen 1954-ig ― két XI-XII. századi palmettás kő feküdt. A kövek jelenleg a Szépművészeti Múzeumben vannak. Lokalizálásukra nincs elég adat. A helybeli származás talán a legbizonytalanabb. Valószínűbb, hogy az első váci székesegyház oltárának lábazata lehetett, vagy a mogyoródi egykori bencés monostor templomából hurcolták ide. Mindenesetre a XI. század faragott díszeinek szerény emléke, amely az ősi egyházmegye egyik legelső templomát díszítette.

Plébániáját 1718-ban szervezték meg Hartyán, Bottyán és Dunakeszi fiókegyházakkal. (Később Váchartyánba helyezték át.) 1783-ig a csomádi evangélikusoknak nem volt lelkészük, ezért a keresztelési, temetési és esketési stólákat a sződi plébánosnak fizették.

Csak 1740-ben önállósította ismét gr. Grassalkovich Antal. A plébánia épületét Grassalkovich Antal özvegye, Klobusiczky Teréz építtette 1778-1781 között. A copf stílusú plébániaház műemlék jellegű. A plébánia utolsó Canonica Visitatioja 1828-ban volt, melyet a plébánia levéltára is őriz. Historia Domusa 1740-ben kezdődik. A plébánián XVIII. századi eredetű könyvtár van. Egy értékes kép is van a plébánián, mely Migazzi püspököt ábrázolja, továbbá két másik kép Mária Teréziáról és II. Józsefről (korabeliek). Az egyházközség elemi iskolát is fenntartott, a tanerők száma 1943-ban 2 fő volt.

http://sematizmus.vaciegyhazmegye.hu/plebania.php?id=164

Sződ község plébánosai (1740-2005)

Márton pap kb. 1332-1337

Aradi Ignác 1740-1743

Alberti Jakab 1743-1750

Szabó Benjamin 1750-1753

Perneki Antal Ferenc 1753-1755

Kerbelyi Lőrinc 1755-1757

Rehák Antal 1757-1759

Fejérpataki Lőrinc 1759-1765

Beretz István 1765-1771

Budgyiáts Ignác 1771-1789

Stettner Bernát 1790-1794

Gyetvai Pál 1794-1823

Ágler Imre 1824-1828

Gallik János 1828-1836

Fejér István 1836-1877

Matejka Lajos 1877-1888

Tragor Antal 1888-1896

Krchnák János 1897-1933

Bartoss Géza 1933-1956

Delia István 1956-1971

Antal József 1971-1984

Gedeon József 1984-2004

Magyar Katolikus Lexikon > S > Sződ
Volentics Gyula helytörténész és Gedeon József egykori plébános
http://www.szod.hu/index.php?m2=32&chapterId=20#navigator

A rendalapító, Páter Jordán Ferenc (1848-1918) idejében, a csanádi egyházmegyében láttak el papi szolgálatot  lengyel szalvatoriánus szerzetesek 1893-1921.
1951-ben Temesváron hoztak létre új szerzetesi közösséget, amely az alsó tartomány központja lett.
Magyarország mai határain belül a szalvatoriánus szerzetesek újra 1998-ban kezdtek működni. Először Sződligeten, egy évvel később Galgahévízen telepedtek le. Napjainkban Sződön, Sződligeten, Csörögben és Galgahévízen látnak el misszióban  papi és plébánosi szolgálatot. Sződön novitiatus működik. Novitius magister: Nowak Jerzy

Sződ lengyel plébánosai:

Starostka Stanislaw SDS 2004-2005

Urbanik Jerzy SDS 2005-2014

Nowak Jerzy SDS 2014-

A templom
A jelenlegi templomot Grassalkovich Antal építtette, alapkövét 1743. június 4-én tették le. Falait részben Mogyoródról, a bencés apátság romjainak köveiből, részben a régi, lebontott templom anyagából építették fel. 1744. április 16-án szentelték fel Mária (Bűnbánó) Magdolna tiszteletére, tehát a templom címe, titulusa is ez. Felszereléséről részben a kegyúr és a hívek gondoskodtak, részben a régi templomból is maradt, így egy aranyozott réz kehely, cibórium, miseruhák, és kandeláberek.
A templom belső leírása
Háromszakaszos hajó, egy-egy hevederívvel választott csehsüveg boltozattal. A boltozatok festettek, témájukat tekintve a betlehemi jászol, a Szentlélek eljövetele és az utolsó vacsora látható. Falát toszkán fejezetes pilaszterek tagolják kétrészes párkánnyal. Mindkét oldalon három-három mennyezetig érő fülke. Két erőteljes toszkán oszlopon álló karzat, rajta található az orgona, lent három, félköríves nyílás, mellvédje középen előreível. Félkörös diadalív, rajta a következő felirat: „Glória In Excelsis Deo”. A nyolcszög öt oldalával záródó szentélyt a gótikus szentélyboltozás átalakítására emlékeztető fiókos dongaboltozat fedi, mélyen lenyúló, pilaszterekre ráfutó hevederívekkel. A bal oldalon füles keretelésű sekrestyeajtó látható.
Apostolszobrok
A templom homlokzatán három kvalitásos, XVIII. századi, fából faragott szobor volt elhelyezve, melyek jelenleg a Budavári Palotában, a Nemzeti Galéria félemeletén vannak elhelyezve. Az eredeti szobrok magassága 195 cm. Kőből faragott kicsinyített (5/4) kópiái 1992. július 11-én kerültek vissza a templom homlokzatára. A szobrok talapzattal együtt 160 cm magasak, időálló, korszerű, műkő jellegű, impregnált anyagból készültek.
Szent Orbán pápa szobra
A templom apszisa mögött található a Csörögről (szőlőhegyről) ideszállított Szent Orbán pápa szobra. A szobor készíttetője Czettler Jenő 1941-ben a következőket írta a váci püspöknek: „A csörögi szőlőm területén annak idején általam emeltetett s Excellentiádtól megáldott szent Orbán szobor előtt, a Szent ünnepén, avagy az ünnep nyolcadának tartama alatt, évről-évre szentmisét óhajtanék bemutattatni. E terv megvalósításával nem csupán a szőlők védszentje ünnepének méltó megünneplését vélném előmozdítani, hanem hagyományt is kívánnék teremteni azzal, hogy a csörögi szőlőhegy és környéke lakóinak – kik legtöbbször önhibájukon kívül, sokszor hosszú hónapokon át nem hallgathatnak szentmisét – lehetővé tegyem azt, hogy évenként legalább egyszer, szent Orbán napján részesüljenek a legszentebb áldozat kegyelmeiben. (…)”

A szobor készítője Istvánffy Hildegard (művésznevén: Hilda), az első magyar kőszobrásznő. A szobrászat mellett festett is. (Pancsova, 1905. augusztus 17. - Budapest, 1971. január 11.). Szobrászi főműveként tartják számon az 1939-ben Csörögön (Kecskerágó-dűlőben, a szőlőhegyen) felavatott Szent Orbán pápa szobrát, melyet több irodalmi forrás is megsemmisültnek hisz. Az alkotás megrendelői valami derűs figurára gondoltak, azonban a szobor a teljes pápai ornátusban, tiarával a fején, baljában a hármas kereszttel emeli kezét áldóan a termés fölé, arca szinte sámánisztikus erővel űzi el a gonoszt, az ártó késő tavaszi fagyokat. A szobor talapzatának latin feliratából megállapítható, hogy alkotója az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus alkalmából készítette.

A szobor anyaga kemény mészkő. Sződre szállításakor hiányos volt karja, orra, feliratos posztamense (talapzata) melyet a restauráláskor, 1987-ben Rákos Péter és Sütő József pótoltak. A kezéből hiányzó pápai keresztet az egyházközség megrendelésére egy ötvösmester készítette el.

I. Szent Orbán 222 és 230 között volt pápa. A legenda szerint Szent Cecília vőlegényét, Valeriánust Orbán keresztelte meg. Németországban, mivel ünnepe egybeesik a szőlők művelésének tavaszi, befejező ünnepével, a XIII. század óta a vincellérek patrónusa. Ünnepe május 25. Segítségét kérik fagyveszélyben.
Volentics Gyula helytörténész

© 2014, Salvator.hu